ÁSVÁNYI ANYAGOK2022. 03. 11.
Jód tabletta szedése nukleáris veszélyhelyzetben

A világ legtöbb részén a hatóságok kész intézkedési tervvel rendelkeznek az országukban, vagy szomszédos országok területén esetlegesen bekövetkező nukleáris esemény esetére. Az intézkedések egyik fontos eleme a nagydózisú jód tabletta fogyasztása a sugárzásnak való kitettség pillanatában, vagy legkésőbb néhány órán belül. Szerencsére hazánkban jelenleg nem áll fenn ilyen katasztrófa közvetlen veszélye, de ha szeretnél jól informált lenni a kérdésben, akkor cikkünkben részletesen kifejtjük, hogy miért és hogyan alkalmazzák a kálium jodidot a radioaktív sugárzás káros hatásainak kivédésére.

A kálium-jodid egy olyan étrendkiegészítő, mely kis adagban fogyasztva támogatja a pajzsmirigy egészséges működését és a kiegyensúlyozott anyagcserét. Ugyanis a jód köztudottan a pajzsmirigyhormonok egyik fontos alkotóeleme. Szervezetünkben nem kevesebb, mint 15 mg jód található, hiánya esetén csökken a fizikai és a szellemi teljesítőképesség is, ezért egyes multivitamin készítmények és más ásványi anyagokban gazdag étrendkiegészítők is tartalmaznak kis mennyiségű kálium-jodidot. Egyes élelmiszerek is kálium-jodiddal vannak dúsítva a jódhiány megelőzése érdekében. A napi rendszerességgel ajánlott kálium-jodid étrendkiegészítőkben található adag általában 150 μg (azaz 0,15 mg) és 1000 μg (azaz 1 mg) közötti hatóanyagot tartalmaz. Az amerikai Nemzeti Gyógyszerészeti Akadémia (NAM) szerint a rendszeresen étrendkiegészítőként fogyasztható jód felső határértéke napi 1100 μg.

A kálium-jodidot rendkívüli helyzetekben más célra is használják, de a fentiektől nagyságrendekkel eltérő dózisban. Egy nukleáris baleset, szivárgás, vagy egyéb rendellenesség esetén radioaktív szennyezés kerülhet a légkörbe, mely sugárzó jódot is tartalmaz. A sugárzást az érzékszerveink nem észlelik, színtelen, szagtalan, lényegében láthatatlan veszély, ezért a hatóságok folyamatos méréseire kell hagyatkozni a veszély megállapításában. A sugárzó jód az emberi szervezetbe kerülve károsítja a sejteket, a 131-es és 133-as jód izotóp pedig bizonyítottan pajzsmirigyrákot okoz.

Az ukrán Zaporizzsja erőmű, a magyar határtól 900 km-re

Elsősorban a gyermekek, valamint a terhes és szoptató anyák, másodsorban a 40 évnél fiatalabbak vannak kitéve a kockázatnak, az idősebbek esetében a pajzsmirigyrák kialakulásának valószínűsége alacsonyabb. A tömeges megbetegedések megelőzésére a hatóságok a legtöbb fejlett országban nagy dózisú kálium-jodid tablettákkal látják el a lakosságot jódsugárzásnak való kitettség közvetlen kockázata esetén:

New York államban a kálium-jodid tablettát alanyi jogon biztosítja az egészségügyi hatóság mindenki számára, aki egy atomerőmű 10 mérföldes körzetében lakik.

Magyarországon a Paksi Atomerőmű környezetében lévő településeken - kijelölt gyógyszertárakban és polgármesteri hivatalokban - tartanak nagydózisú jódkészítményeket, melyeket veszélyhelyzet esetén felszabadítanak.

A német Környezetvédelmi Minisztérium (BMUV) szerint egy esetleges atomerőmű baleset esetén minimum 100 km-es körzetben kell a lakóknak azonnal kálium-jodid étrendkiegészítőt adni, hogy hatásos legyen.

A Norvég Sugárzási és Nukleáris Biztonsági Hatóság (DSA) ajánlása szerint pedig a radioaktív kockázat fennállásától függetlenül is minden 40 év alatti lakosnak érdemes a házi patikájában nagy dózisú jód tablettát tartania vészhelyzet esetére.

Mit jelent ilyenkor a nagy dózis? Semmiképp sem a rendszeres fogyasztásra ajánlott mennyiséget. A nagy dózis a szokásos adag több százszorosának felel meg, melynek hatására a pajzsmirigy maximálisan telítődik a kálium-jodiddal, és ez az állapot képes lehet megakadályozni a radioaktív jód helyi felszívódását. Fontos tudni, hogy ilyen nagy adag kálium-jodid elfogyasztása egészségkárosító mellékhatásokkal járhat, melyek azonban elhanyagolhatók a sugárzó jód által kiváltott halálos kimenetelű megbetegedéssel szemben. Ezért is fontos, hogy ilyen nagy dózisú jódot csak tényleges radioaktív jód sugárzás esetén és csak annak fennállása alatt szabad szedni. A bevett kálium-jodid tabletta csak 24 órás védelmet biztosít, ezért naponta kell adagolni a jódsugárzás elmúlásáig.

Magyarországon nukleáris veszély esetén az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság rendelheti el a három pontból óvintézkedéseket: 1. elzárkózás 2. kálium-jodid szedése 3. kimenekítés. 

Ha egy súlyos nukleáris esemény történne valahol a világon, és ennek következtében az érintett ország vagy a szomszédos országok hatóságai bejelentik, hogy a levegőben a radioaktív jód szintje a határérték fölött van, akkor az ott élő lakosoknak haladéktalanul ajánlott a kálium jodid szedését elkezdeni és a hatóságok jelzéséig folytatni az alábbiak szerint:

Radioaktív jódsugárzás esetén a pajzsmirigy védelmére nemzetközileg ajánlott hatásos kálium-jodid adag felnőttek és 70 kg feletti fiatalkorúak számára napi 130 000 μg (azaz 130 mg), 3-12 éves kor között vagy 70 kg alatti fiatalkorúaknak 65 000 μg (65 mg), 1-3 hónapos gyermekek esetén 32 000 μg (32 mg), újszülöttek esetén 16 000 μg (16 mg).

Ezekből kiszámolható, hogy a leggyakrabban kapható 150 μg dózisú kálium-jodid tablettából 866 db-ot kellene naponta elfogyasztania egy felnőttnek sugárzásveszély esetén, de a nagyobb 1000 μg dózisúból is 130 db lenne a hatékony napi adag. Az ilyenkor szükséges mennyiségű kálium jodidot csak az ún. megadózisú készítmények tartalmazzák. Ezeket néhány országban vény nélküli, vagy vényköteles gyógyszerként, máshol étrendkiegészítőként is forgalmazzák, általában 16 mg, 32 mg, 65 mg vagy 130 mg tablettánkénti hatóanyagtartalommal.

Nagy dózisú kálium-jodid tartalmú étrendkiegészítők, kizárólag rövid távú alkalmazásra

Bár a kálium-jodid hatásos a sugárzó jód pajzsmirigyben való felszívódásának megakadályozásában, aki úgy gondolja, hogy ezzel teljes védelmet élvez egy esetleges atomkatasztrófa esetén, az téved. Elég ha a Csernobilban bekövetkezett eseményeket megvizsgáljuk, a légkörbe kerülő sugárzó anyagok között a cézium 137 és a stroncium 90 izotópok is megtalálhatók voltak, utóbbiról pedig köztudott, hogy a csontvelőrákot okoz. Ezért is keltett nagy riadalmat, amikor 2011-ben a fukusimai atomerőműből stroncium izotóppal szennyezett víz került a Csendes-óceánba.

100%-os védelem egy nukleáris baleset esetén nem létezik. A hatóságok feladata, hogy a kockázatokat minimalizálják, a szabályokat betartassák és csökkentsék egy esetleges nukláris katasztrófa következményeit. Az egyén feladata viszont, hogy mérlegelje a helyzetet, tájékozódjon, és megtegye a saját maga és családja védelmében a szükséges lépéseket. 

Ezek is érdekelhetnek

Hozzászólások

RELoADED69
2022.04.25. 13:14
print("Hello, world!")
Ksyutapymbone
2022.03.18. 02:48
amusingWheerty
Leonidapymbone
2022.03.15. 23:43
fylhjyfdydrirm
vfhefpymbone
2022.03.15. 12:04
lerunyaWheerty
lfypymbone
2022.03.12. 08:29
tvbkzdydrirm
fhctymbxpymbone
2022.03.11. 16:08
margaWheerty

Új hozzászólás

Kosárba

Kosárba helyezve

Betöltés...

...
Hiba

Sikertelen művelet

Ismeretlen hiba, kérjük próbáld újra.