Azt már bizonyára tudod, hogy a melatonin alváshormon nélkülözhetetlen a cirkadián ritmus szabályozásához és az elalváshoz, de számos más funkcióját sikerült már azonosítani a mentális egészség, az emésztőrendszer, a szív- és érrendszer és egyebek terén. Összegyűjtöttük a legújabb kutatásokból levonható következtetéseket, így cikkünkből átfogó képet alkothatsz a melatonin egyészségre gyakorolt lehetséges pozitív hatásairól.
A melatonin a triptofán aminosavból és a szerotonin neurotranszmitterből származó hormonszerű vegyület. Számos fontos funkciója van a szervezetben, többek között befolyásolja a cirkadián ritmust, javítja az alvásminőséget, támogatja az immunrendszert, segíti a szem működését, csökkenti az oxidatív stresszt, ezáltal jelentősége bőven túlmutat azon amit korábban gondoltak róla.
Az agyban található tobozmirigy melatonint termel, mely nagyobb mennyiségben az esti órákban kerül a véráramba és meghatározó szerepet játszik mindabban, ami napkeltéig a szervezetben történik, így elsősorban az alvás folyamatában. Éjszaka akár tízszeresre is megnő a vérben található melatoninszint, mely a fény hatására újra lecsökken, ezért nehéz nappal aludniuk az éjszakai műszakban dolgozóknak. A melatonin szintre az életkor is jelentős befolyással van, a kor előrehaladtával a populáció átlagos melatonintermelése drasztikusan lecsökken.
A melatonin kiegészítés lehetséges egészségügyi előnyei
A kutatási eredmények abba az irányba mutatnak, hogy sokkal több betegség, vagy egészségügyi állapot esetében lenne hasznos a melatonin alkalmazása, mint azt eddig gondolták a szakemberek.
A melatonin étrendkiegészítők nem gyógyszerek, és bár használatuk a legtöbb ember számára kockázat- és mellékhatásmentes, azt tanácsoljuk, hogy kizárólag megbízható gyártmányú terméket vásárolj, megbízható forrásból. A melatonin bármely célra történő alkalmazása előtt konzultálj kezelőorvosoddal, ha bármilyen betegségben szenvedsz, vagy gyógyszereket szedsz.
Alvászavarok ellen
A melatonin a nyugtató és altató gyógyszerekre jellemző mellékhatásoktól mentes alternatív alvássegítőként lett közismert és túlnyomórészt erre a célra alkalmazzák emberek milliói világszerte. A szervezetben termelődő melatonin minden este jelzést ad a szervezetnek, hogy ideje aludni. Ha túl alacsony a szintje, akkor nehezebb az elalvás és gyakran fordul elő éjszakai ébredés. A kutatások megállapították, hogy az ilyen panaszokkal rendelkező személyeknél a melatonin-kiegészítés hozzájárul a gyorsabb elalváshoz, javítja az alvás minőségét, és segít optimalizálni az alvásidőt.
Magas vérnyomás ellen
A vérnyomásnak is cirkadián ritmusa van, hasonlóan az alváshoz. Reggel növekszik, este csökken, ezt azt jelzi, hogy valamilyen összefüggés van a melatoninszint és vérnyomás között. Az egyik bizonyított kapcsolat, hogy a melatonin receptorainak aktiválódása (MT1, MT2) értágító hatású, azaz közvetlenül csökkenti a vérnyomást. Azt is tudjuk, hogy a hipertónia bizonyos típusainál alacsony melatoninszintet figyeltek meg és hogy 5 mg melatoninpótlás képes volt csökkenteni a vérnyomást a kutatásban résztvevő 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegeknél.
Jelenleg még nem áll rendelkezdésre elegendő információ arról, hogy a melatonin pontosan milyen folyamatokat indít be, melyek hatására csökken a magas vérnyomás, így az sem jelenthető ki, hogy minden esetben hatékony lenne erre a célra. Napjainkban azonban már szakorvosok is ajánlják hipertóniás betegek támogató terápiájának részeként.
Terméketlenség ellen
Egy tanulmányban a melatonin szájon át történő szedése csökkentette a petesejtek oxidatív károsodását és növelte a megtermékenyítési arányt. Mivel azonban a vizsgálat nagyon kicsi volt, és nem volt kontrollcsoportja, ez nem elegendő bizonyíték a melatonin előnyeinek minden kétséget kizáró tudományos bizonyításához. Annyi azonban bizonyos, hogy közvetlen expozíció esetén a melatonin javíthatja a spermiumok általános mozgását, gátolhatja a sejthalált a spermában, és javíthatja a sperma általános minőségét, ezáltal növelve a sikeres megtermékenyítés valószínűségét.
Tudjuk, hogy a kor előrehaladtával a termékenység csökken. Nőstény egerekkel végzett kísérletben a melatonin kezelés késleltette az életkorral összefüggő meddőséget. A melatonin adagolása (10 mg/testtömeg kilogram 6 és 12 hónap alatt) egerekben szintén növelte a petesejtek mennyiségét és minőségét. Ennek feltételezett oka az oxidatív stressz elleni hatásossága.
A reaktív oxigénfajták és az oxidatív károsodás negatívan befolyásolhatja a meddőségi kezelések sikerét. A melatonin antioxidáns hatása javította az in vitro megtermékenyítési eredményeket. Állatkísérletek bizonyítják, hogy a melatonin adagolása fenntarthatja a nőstény szaporodási képességét az idősödő egerekben. Azonban nincs elég embereken végzett tanulmány ezen eredmények alátámasztására. További vizsgálatokra van szükség annak igazolására, hogy a melatonin valóban javítja az esélyét a nők 35, 40 vagy akár 45 év feletti gyermekvállalásánál. A melatonin szerepet játszhat a reproduktív rendszer normál fenntartásában és ciklusában, de nem végeztek még kellő számű klinikai kutatást annak megállapítására, hogy a melatonin-kiegészítők milyen mértékben segíthetik az emberi termékenységet.
Daganatos betegségek ellen
A melatonin-kiegészítés javított bizonyos egészségügyi markereket prosztata- és vastagbélrákos betegeknél, csökkentette a daganatok terjedését és növelte a rákos sejtek pusztulását. Megfigyelték, hogy az emlő-, prosztata- és vastagbélrákos betegek melatoninszintje alacsonyabb, mint a daganatos betegségben nem szenvedő embereké. Jelenleg több kutatócsoport is a melatonin lehetséges szerepét vizsgálja a különböző rákos megbetegedések megelőzésében és kezelésében.
Sejtvizsgálatok során elsősorban a melatonin mellrák elleni hatását vizsgálták: az emlősejtekből és rákos sejtekből készült mesterséges tenyészetben a melatonin hozzáadása gátolta a rákszerű növekedést. Ezt az okozta, hogy a melatonin blokkolt egy ösztrogénreceptort, amely a rák növekedését okozta. A melatonin serkentheti az immunrendszert is, különösen a Th2 sejteket és a természetes gyilkos sejteket.
Gyomorrákos egereken végzett kutatás kimutatta, hogy a melatonin-kezelés elnyomja a szabályozó T-sejtek aktivitását (a szabályozó T-sejtek fő funkciója más típusú immunsejtek aktivitásának blokkolása). A daganatok támogatják ezeket a sejteket, mivel megvédik a rákos sejteket az immunrendszer reakciójától. A melatonin blokkolja a T-sejteket, ami a rákos sejt halálához vezethet. Sejttenyészetekben a melatonin beavatkozik a rákos sejtek energiafolyamataiba, gátolja a rákos sejtek növekedését, és korlátozza azok behatolási képességét.
Sokkal több kutatásra van szükség ahhoz, hogy megértsük a melatonin potenciális szerepét a rákterápiákban. Jelenleg közel sem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték a melatonin alkalmazásának a rák megelőzésére, vagy kezelésére történő ajánlására. Fennálló betegség, vagy folyamatban lévő kezelés esetén kizárólag orvosi konzultáció után használható, mint kiegészítő terápiás kezelés!
Cukorbetegség ellen
Tény, hogy a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegeknél a melatonin koncentrációja nappal és éjszaka is alacsonyabb az egészséges alanyokhoz képest.
A melatonin a belső óránk része, amely a napszaknak megfelelően változtatja az inzulinszintet. Nagyon fontos az inzulinegyensúly szempontjából, mivel ennek a rendszernek a felborulása azt okozhatja, hogy a sejtek nem tudnak reagálni az inzulinra és a glükózra. Egy álmatlan éjszaka is inzulinrezisztenciát okozhat, sőt az anyagcserét is megzavarhatja. A melatonin egyensúly felborulása képes mindezen problémákat előidézni.
Cukorbetegségben szenvedő patkányoknál a melatonin kezelés javítja a cukorbetegség kimenetelét az izom-, máj- és zsírszövetekben Egy sejtalapú vizsgálatban a melatonin megvédte az izomsejteket egy olyan méregtől, amely inzulinrezisztenciát okoz, és javítja a glükóz szállítását a sejtbe. A melatonin emellett javította a máj állapotát és aktivitását diabéteszes túlsúlyos patkányoknál. Ezenkívül megvédte a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit a sejthaláltól és a funkciójukat is helyreállította.
A melatoninszintet korrigáló gyógyszerek (az Epifamin és a Melaxen) javíthatják a patkányok cukorbetegségét. Az agomelatin, egy antidepresszáns, amely a melatonin receptorokat célozza meg, javítja a cukorbetegséggel összefüggő krónikus fájdalmat. Az agomelatin a cukorbetegségben szenvedő betegek depresszióját is ellensúlyozza, valamint segít a vércukorszint szabályozásában.
Preklinikai kutatások során vizsgálják a melatonint növelő gyógyszerek lehetséges előnyeit a diabétesz gyógyításában.
Zöldhályog (glaucoma) ellen
Részben a melatonin működésének zavarai állhatnak a glaukóma kialakulása mögött. A melatonin és az 5-MCA-NAT (a melatoninhoz hasonló molekula) ígéretes szerek a glaukóma kezelésében, melyeknek a megnövekedett szemnyomás elleni hatásosságát vizsgálják.
A melatonin az idegsejtek pusztulását is megakadályozza a patkányok látóideggyulladásának kísérleti modelljében. A látóideggyulladás olyan betegség, amely a látásért felelős látóidegsejtek pusztulását okozza. Ezenkívül előnyös diabéteszes retinopátiában, amely állapot a cukorbetegek szemét érinti. Állat- és sejtvizsgálatok egyértelműen kimutatták a melatonin potenciális szerepét a látás és a szem egészségének helyreállításában, de az ilyen kutatások klinikai alkalmazása még nem elterjedt.
Emésztőrendszeri betegségek ellen
A gyomorszövetekben a melatonin koncentrációja 10-szer, vagy akár 100-szor is magasabb, mint a vérben. 400-szor magasabb a bélben, mint az agyban. A gyomor melatonint másként szabályozzák, mint az agy melatonint. Koncentrációja délben a legmagasabb. A gyomorban leginkább a bejövő táplálékra reagál, azzal, hogy a bélbaktériumok viselkedését is szabályozza.
A melatonin és prekurzora, az L-triptofán segíthet az emberek gyomorfekélyének gyógyításában, a fekélyek gyógyulását is felgyorsítja. A melatonin 88%-kal csökkentette a szabad gyököket patkányokban. Dózisfüggően megelőzte a stressz okozta gyomorkárosodást, és növelte a gyomorfekély kezelésére szolgáló gyógyszerek, a ranitidin és az omeprazol hatékonyságát.
Antioxidáns tulajdonságai segíthetnek megállítani a gyomor gyulladását. Ezek a hatások segíthetnek megvédeni az olyan betegségektől, mint a vastagbélgyulladás, az irritábilis bél szindróma és még a különféle rákos megbetegedések is. A melatonin segít megelőzni a gyomornyálkahártya sejtjeinek mérgezés miatti pusztulását. Egy tanulmányban patkányokat gyomorstressznek tettek, ki, majd az egyhetes melatonin kezelés szignifikánsan javította a gyomor nyálkahártyájának állapotát.
A melatonin egy IBS-betegeken végzett kutatásban jelentősen csökkentette a gyomorfájdalmat. A melatonint a gyomor szövetei választják ki, és úgy tűnik, hogy szerepet játszik a jó emésztésben és a bélgyulladás megelőzésében. Folyamatban vannak a kutatások arra vonatkozóan, hogy a terápiás melatonin kiegészítést felvegyék-e egyes bélbetegségek, például az IBS gyógymódjai közé.
Reflux (GERD) ellen
A gasztroözofageális reflux betegség - rövidítve GERD - akkor alakul ki, amikor a gyomorsav a gyomortartalom egy részével visszajut a nyelőcsőbe. Gyakori tünet a gyomorégés, hányinger, mellkasi fájdalom és regurgitáció (passzív gyomortartalom visszafolyás). Egy 36 fős reflux betegségben szenvedő beteg bevonásával végzett vizsgálatban a melatonin-kiegészítés csökkenteni tudta a betegségre jellemző tüneteket. A melatonin csökkentette a nyelőcső nyomását és megelőzte a sérüléseket, ha önmagában vagy gyógyszeres kezeléssel együtt alkalmazták. További klinikai kutatások folynak arra vonatkozóan, hogy a melatonin hosszabb távon alkalmazva segíthet-e a savas reflux szabályozásában, ugyanis a gyógyszeres kezelés rövid távon önmagában is megfelelő a betegek állapotának javítására.
Fülzúgás ellen
A fülzúgás - vagy orvosi nevén tinnitus - a fülben fellépő megmagyarázhatatlan zaj, amely sok embert érint: időseket, hallássérülteket vagy bizonyos gyógyszerek hatására érintetteket. A melatonin 150-szer hatékonyabban csökkentette a fülzúgás tüneteit a fülzúgás kezelésére szolgáló egyéb gyógyszerekkel összehasonlítva. A fülzúgásban szenvedő idős betegeknél megfigyelték, hogy a melatoninszint nagyon alacsony, ez arra utalhat, hogy szintje összefügg a normál fültevékenységgel és az étrendkiegészítőkből való pótlás lehetséges jótékony hatásait érdemes tovább vizsgálni.
Endometriózissal összefüggő panaszok ellen
Érdekes módon a melatonin ígéretesnek bizonyult az endometriózis fájdalmának csökkentésében. Egy 40 reproduktív korú nő bevonásával végzett vizsgálatban napi 10 mg melatonin csaknem 40%-kal csökkentette a fájdalompontszámokat és a dysmenorrhoeát. A melatonint szedő nők kevesebb fájdalomcsillapítót is használtak.
Trombocitopénia ellen
Ez az alacsony vérlemezkeszámmal jellemezhető vérbetegség rák, rákkezelések és más alapállapotok következménye lehet. Több vizsgálatban a melatonin helyreállította a vérlemezkeszámot az ilyen állapotokban szenvedő vagy kemoterápiás kezelés alatt álló betegeknél. Az ígéretes eredmények látszólagos ellenére a melatonint csak ritkán használják erre a célra, mivel jobban tanulmányozott gyógyszerek állnak rendelkezésre.
Öregedés ellen (anti-aging)
Azt tudjuk, hogy az emberben a melatonin szintje az életkorral csökken. Azt is tudjuk, hogy az oxidatív stressz és a károsodás hozzájárul az öregedési folyamatokhoz. Viszont a melatonin antioxidáns hatásai segíthetnek megállítani az oxidatív károsodást több fronton is:
a) A melatonin védelmet nyújt az UV-sugárzás okozta bőröregedés ellen az emberben. A helyi alkalmazás segíti a bőrt a melatonin antioxidáns aktivitásán keresztül, viszont a szájon át történő szedés nincs hatással a bőr öregedésének lassítására vagy megállítására
b) Az életkorral összefüggő csontritkulás esetében állatkísérletekben az étrendi melatonin segített megállítani a csontvesztést. A kiegészítés növelte a csont térfogatát és merevségét, ami javította a csontok egészségét.
c) Az időskorban jelentkező makula degeneráció esetén a melatonin képes lehet az állapot romlását megállítani. Egy 100 makuladegenerációban szenvedő beteg bevonásával végzett vizsgálatban 6 hónapon keresztül napi 3 mg melatonin a látást és a szöveti állapotot nagyjából ugyanolyan szinten tartotta, mint a vizsgálat kezdetén.
d) A melatonin megnövelte az átlagos élettartalmot különféle állatokkal végzett kísérletekben, köztük vízibolhák, gyümölcslegyek és rágcsálók esetében. Azonban annak ellenére, hogy a melatonin egy öregedésgátló hormon, azt még nem tudjuk, hogy az emberi szervezetben bármilyen kézzel fogható élettartam-növekedést eredményezhet-e.
Hajhullás ellen
Az androgén alopecia egy genetikai eredetű hajhullás. Kutatási eredmények alapján a melatonin helyi alkalmazása segített megelőzni a hajhullást az alopeciában szenvedő férfiaknál és nőknél. A melatonin alkalmazása javította a haj állapotát és szerkezetét. Számos tanulmányban a melatonin oldat részben csökkentette a hajhullást. Ez bizonyos esetekben új hajszálak növekedéshez is vezetett. Bár mechanizmusai ismeretlenek, a melatonin potenciálisan késlelteti a hajhullást.
A bőr leégése ellen
A melatonint tartalmazó helyi gélek vagy krémek megakadályozhatják a leégést a rendkívül érzékeny bőrű embereknél. Több vizsgálatban, összesen 83 önkéntes bevonásával a melatonin gélek vagy krémek jelentősen csökkentették az UV-sugárzás utáni bőrpírt. A melatonin gél vagy krém ideális összetételének és koncentrációjának megállapítása még korai fázisban van, de a jövőben egyre több ilyen készítmény kerülhet alkalmazásra gyógyhatású készítményként.
Depresszió és bipoláris zavar ellen
A depresszió és más hangulati rendellenességek gyakran alvászavarokkal párosulnak, amelyek nyugtató és nyugtató hatású szereket igényelnek. Az MT2 receptorokat aktiváló és megkötő gyógyszerek potenciális terápiás szerek az ilyen állapotok kezelésére. Patkányokban a melatonin enyhíti a krónikus stressz által kiváltott depressziót, és jelentősen megváltoztatja ezen állatok agyi dinamikáját. A melatonin szintézise is megszakad a bipoláris zavarban szenvedő betegeknél. A melatonin és a melatoninreceptorokat célzó gyógyszerek, mint például a ramelteon és a tasimelteon, a bipoláris zavarok kezelésében is jótékony hatásúak lehetnek. Mivel a bipoláris zavar alvási és hangulati deregulációval is jár, a melatonin javítja az ezzel a problémával küzdő betegek állapotát.
Mindazonáltal egyetlen tanulmány sem igazolta a melatonin hatékony alkalmazását a konkrét mentális betegség ellen. Bár az alvás minősége valamelyest javult a klinikai vizsgálatok során tapasztaltak szerint, de a melatonin-kiegészítők nem javították egyértelműen a bipoláris zavar vagy a depresszió tüneteit.
A legígéretesebb eredményeket a szezonális affektív zavarokkal, más néven szezonális depresszióval kapcsolatos tanulmányok adták. Két tanulmányban a melatonin-kiegészítők javították az alvás minőségét és a vitalitás mértékét depresszióban szenvedő betegeknél. Egy harmadik vizsgálat nem talált ilyen előnyt, de azt szokatlanul rövid, mindössze hat napos időtávon vizsgálták. További humán vizsgálatokra van szükség a mentális egészség helyreállításában betöltött szerepének meghatározásához.
Demencia ellen
A melatonin segít enyhíteni az Alzheimer-kórhoz és a Parkinson-kórhoz hasonló tüneteket egerekben és patkányokban. A szintetikus melatonin analógok vagy a melatoninnal rokon molekulák nitrogén-monoxid-szintáz blokkolására történő alkalmazását a stroke-tól az Alzheimer- és Parkinson-kórig terjedő idegrendszeri betegségek kezelésére vizsgálják a kutatók.
Az Alzheimer-kórban szenvedő idős betegek reggel erős fénnyel és éjszaka melatoninnal történő kezelése javította alvásukat és általános pihenésüket. Egy hasonló, több éve Hollandiában végzett tanulmány kimutatta, hogy a betegek erős fénnyel és melatoninnal történő kombinált kezelése mind a pihenés, mind a mentális problémák esetén jótékony hatású. Emberben az MT1 és MT2 szintje alacsony az idős Alzheimer-kóros betegekben
Az egerek idegsejtjeiben a melatonin megakadályozza az amiloid béta 25-35 által okozott sejthalált, amely anyag az Alzheimer-kórhoz hasonló állapotot okoz. A melatonin aktivitásának és szintézisének csökkenése részben magyarázatot adhat az Alzheimer-kóros betegeknél megfigyelt alvászavarra és információfeldolgozási problémákra. A melatonin antioxidáns hatásai hatékonyabbak voltak, mint a C-vitamin az Alzheimer-kór állatmodelljének kezelésében. Jobban csökkentette az oxidatív stresszt, mint az E-vitamin.
Számos tanulmány ugyanakkor nem tapasztalt semmilyen javulást az Alzheimer-kórban és demenciában szenvedő betegeknél, akik melatonin-kiegészítőket kaptak. A betegek gondozói által adott értékelések szerint a melatonin pótlása bizonyos esetekben a hangulat romlásával járhatott.
Stroke, szívroham ellen
A melatonin a szívben is védő hatást mutatott állat- és sejtmodellekben. Antioxidáns hatása megvédte az egereket a stroke és a szívroham ellen, de nagyon keveset tudunk a melatonin és az emberi szívműködés kapcsolatáról, ahhoz, hogy ebből jelenleg messzemenő következtetéseket lehessen levonni emberi alkalmazás céljára.
A stroke egérmodelljeiben a melatonin gátolta a citokróm C felszabadulását a mitokondriumokból, ami hatékonyan akadályozta meg a sérülés következtében fellépő sejthalált. A stroke másik patkánymodelljében a melatonin blokkolja az IL-1β és a TNF-α gyulladásos citokinek, valamint a BAD és BAX sejthalál fehérjék aktivitását. Ezek a fehérjék gyulladást és idegsejthalált indítanak el, miután az agyba vezető artéria elzáródik.
Szervátültetési szövődmények ellen
A melatonin antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatása hasznos lehet szervátültetés során. Segíthet csökkenteni a graft elégtelenségét szív-, csont-, máj- és egyéb szervátültetések során. Azonban még nem végeztek elegendő humán vizsgálatot ezen állítások alátámasztására.
Összefoglaló
A melatonin, a triptofánból származó hormon szabályozza az alvás és az ébrenlét cirkadián ritmusát. Klinikai kutatások kimutatták, hogy a melatonin potenciálisan jótékony hatással van a vérnyomásra, a vércukorszintre, a szem egészségére, az endometriózisra, a bőr UV védelmére. További kutatások vizsgálják a melatonin jótékony szerepét többek között a fülzúgás, a bélrendszer egyes panaszai (például a savas reflux) és az öregedéssel járó bizonyos tünetek kezelésében, valamint hogy javíthatja-e a melatonin a termékenységet az embereknél. Az állat- és sejtkutatások a melatonin még több lehetséges funkcióját és alkalmazását tárták fel, de további kutatások szükségesek annak megértéséhez, hogy ezek az eredmények hogyan alkalmazhatók az emberekre.